A földrajz

.

 

Antarktisz
Műholdfelvétel az Antarktiszról
Terület 13 200 000 km²
Népesség ~1000
Kormány Nincs, Antarktisz-egyezmény szerint irányítva
Területi igény Argentína
Ausztrália
Chile
Franciaország
Új-Zéland
Norvégia
Nagy-Britannia
TLD .aq
Hívószám +672

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀνταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km². Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz.

2007. május 15-én a NASA új felvételeket közölt a nemrégiben felfedezett megolvadt Nyugat-Antarktiszi területekről, ami azért drámai, mert kezd beigazolódni a tudósok azon feltevése, hogy a globális felmelegedés miatt Nyugat-Antarktisz és Kelet-Antarktisz jege ketté fog szakadni.

Felfedezése

1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott.

1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett.

1820-ban Fabian von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.

1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.

1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).

 

Földrajza

Déli jég

Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwichi délkörhöz viszonyítják.

A szárazföldi részt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen B selfjég. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:

  • Lambert-gleccser – 434 km
  • Rennick-gleccser – 257 km
  • Beardmore-gleccser – 161 km

Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.

Területek

 

Éghajlata

Antarktisz területének hőmérsékletváltozása
A szén-dioxid, hőmérséklet és por értékei az antarktiszi Vosztok bázis jégfuratai alapján az utóbbi 400 000 évből

Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg nyáron –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. Napjainkban a globális felmelegedés miatt a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegő hőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy Kelet-Antarktisz teljes mennyisége csökken, gleccsereinek 85%-a gyorsabban folyik a tenger felé.

A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500-600 mm (például: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2 °C (Vosztok állomás, 1983. július 21.).

Élővilága

Az Antarktiszon nincs élet, kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot. Csupán néhány epilitikus zuzmó található az enyhébb, part menti területeken található sziklákon. A jégtakaróban néha megjelenő olvadási lyukakban hóalgák is megtelepedhetnek, de ez nem túl gyakori.

A Déli-sarkvidék legnépszerűbb, kizárólag itt élő állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. A bálnák száma szintén említésre méltó.

A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Az Antarktiszon találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentes, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transzantarktiszi-hegylánc 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km²-es Ross-sivatag.

A földrészhez tartozó King George-szigeten az éghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudó sirály formájú, zömök, erős szkuák két faja, a délsarki és az antarktiszi telepedett meg (magyar nevük rablósirály).

Az Antarktisz jege alatt mintegy 70 tó rejlik. A legnagyobb, legmélyebb és legismertebb tavat Vosztok-tónak hívják, melyet több mint 3700 m jég borít. Azt tervezték, hogy lefúrnak élőlények után kutatva. Nem fúrtak egészen a tóig, csak kb. 150 méterrel a tó felettig, ez 3590 métert jelent. A jégdarabokat több laboratóriumba elküldték vizsgálatra. A Montanai Állami Egyetem kutatói baktériumokat találtak a jégben, számításaik szerint Patagónia pusztájáról sodorta a szél az Antarktiszra a baktériumokat, mintegy félmillió éve. [forrás?]

Az Antarktisz-egyezmény

Az Antarktisz-egyezmény egy, a földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás, amelyet 1959. december 1-jén kötöttek 30 évre és 1961. június 13-án lépett hatályba. A megállapodás alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékokat tárolni a térségben.

Magyarország 1984-ben írta alá az egyezményt.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 243
Tegnapi: 46
Heti: 628
Havi: 4 784
Össz.: 396 130

Látogatottság növelés
Oldal: Antarktisz
A földrajz - © 2008 - 2017 - foldrajzkrisz.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: itc földrajzi jelentése - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »