A földrajz

.

Műholdfelvétel Európáról.Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 400 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld egytizenötödét teszi ki.

Európa elhelyezkedése a Földön

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666 és fél millió főre becsülték, ami a Föld népességének egyhetede.

Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja

 

//<![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "megjelenítés"; var tocHideText = "elrejtés"; showTocToggle(); } //]]>

A név eredete 

Homérosz szerint az Európa név (görögül: Ευρώπη) eredetileg Közép-Görögország neve volt. Később egész Görögországot így nevezték, végül i. e. 500 körül a Görögországtól északra fekvő összes területet is.

Az Európa szó eredetét leggyakrabban a görög eurüsz (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Más vélemények szerint a szó sémi eredetű, és az ereb (naplemente) szóból eredhet – közel-keleti nézőpontból a nap a nyugaton elterülő földek mögött nyugszik le. Egyébként a szintén hasonló latin eurus szó a keleti szelet jelenti.

A görög mitológia elbeszélése szerint Európé föníciai királylány volt, akit Zeusz bika alakjában rabolt el.

Földrajz

Keletkezése

Európa tájai, földtörténeti korok szerint:
  • Ősidő: Balti-pajzs (Balti-ősföld), Finn-tóvidék
  • Óidő: Skandináv-hegység, Brit-szigetek hegységei, Francia-, Lengyel-, Német-középhegység, a Cseh-medence peremhegységei, Urál-hegység, Velencei-hegység
  • Középidő: tengeri elöntések (nincs táj)
  • Újidő harmadidőszak: Pireneusok, Appenninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Alpok, Kárpátok, Kaukázus
  • Újidő negyedidőszak: Skandináv-hegység fennsíkjai, Kelet-európai-síkság, Finn-tóvidék egyes részei

Kiterjedés 

Európa föld- és vízrajza

Európa Eurázsia nyugati ötödét foglalja el. A kontinens az oroszországi Urál-hegységnél kezdődik, amely az Európa és Ázsia közti keleti határ megállapodás szerinti vonala, mely délen az Urál folyó és a Kaukázus vonalán folytatódik.

Európa határait gyakran politikai, kulturális vagy gazdasági megfontolások alapján határozzák meg. Ezért több „Európa” is létezik, amelyek méretben és a benne elhelyezkedő országok számában eltérnek egymástól.

Európa területe körülbelül 10 és fél millió négyzetkilométer. A bizonytalanságot az okozza, hogy nem mindegy, hol húzzuk meg a keleti, szárazföldi határát. A többi irányban tengerek, óceánok határolják, a déli határai mentén fekvő, stratégiai fontosságú keskeny tengeri átjárók is inkább a kapcsolattartást, mintsem az elkülönülést jelzik Afrika és Ázsia felé. Európa területének 35%-a jut félszigetekre és szigetekre. A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé.

Az európai kontinens léte nem általánosan elfogadott.[] E megközelítésmód képviselői néha Eurázsia,[] Afro-Eurázsia[] vagy az „európai szubkontinens”[] fogalmát használják, ugyanis Európát nem határolja minden oldalán tenger.

Az „Európa” szót egyre gyakrabban használják - tévesen és gyakorta manipulatív módon[] - az Európai Unió (EU) tagállamainak megjelölésére. Jelenleg 27 ország tagja az EU-nak. További európai államok tárgyalnak a csatlakozásról, másokkal a közeljövőben várható a csatlakozási tárgyalások megkezdése.

Majdnem minden európai állam tagja az Európa Tanácsnak, kivéve Fehéroroszországot, a Vatikánt, Kazahsztánt, és Monacót.

Vízrajz 

A kontinens kicsinysége és a partvonal tagozottsága nem kedvezett a nagy folyamok kialakulásának. Vizei főként az Atlanti-óceánba és melléktengereibe ömlenek. Ezek a folyók általában kiegyenlítettebb vízjárásúak, mint keleti vagy kelet felé tartó társaik. Az Atlanti-óceánba ömlő folyók tölcsértorkolatúak (jó kikötők) a tengerjárás miatt (Elba, Temze, Rajna, Loire stb.). Jelentős folyók (Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Don) ömlenek a Fekete-tengerbe, ezeknek deltatorkolatuk van. A lefolyástalan Kaszpi-tengerbe ömlik Európa legnagyobb folyója, a Volga (hossza 3531 km, közepes vízhozama 8150 m³/s).

Európában igen sok a tó, főleg az egykor jéggel borított északi területeken (például Finnország, az ezer tó országa, csak ebben az egy országban több, mint harmincezer tó található []). A hajdani jégtakaró peremén jöttek létre a legnagyobb tavak (a Ladoga-tó és az Onyega-tó). Sok a magashegyvidéki gleccsertó (például az Alpokban). Délkelet-Európában lefolyástalan sóstavak is vannak. Gazdagítja a kontinens „vízi arculatát” a számtalan mesterséges víztároló és a nagy számban kiépített hajózócsatorna-hálózat.

Élővilág 

Állatvilága - például Dél-Amerikáéhoz hasonlítva - fajokban nem túl gazdag. Legjellemzőbb emlősei: az őz, a gímszarvas, a jávorszarvas, a barnamedve, a vaddisznó, a hiúz, a róka, a farkas, a muflon, a macskafélék, rágcsálók stb. Gibraltáron él az egyetlen majomfaj: a törökmajom. Madarai közül gyakoriak a sirályok, a récefélék, a baglyok, a fogoly, a gólyafélék, a harkály, a sólymok, a veréb és nem utolsósorban a nagyszámú énekesmadár. A tengerekben tőkehal, tonhal, hering, delfin, rozmár és bálna is él.

Történelem

Európa kulturális és gazdasági fejlődése egészen a bronzkorig nyúlik vissza. A nyugati kultúrák forrásának általában az ókori görögöket tekintik. A Római Birodalom évszázadokon keresztül birtokolta a kontinens mintegy felét. Bukása után a fejlődés hosszú időre szinte teljesen megállt, abban a korban, amit a felvilágosodás gondolkodói a sötét kornak, a mai történészek pedig egyszerűen középkornak neveznek. Ebben az időszakban kis közösségek, például kolostorok őrizték féltve a nehezen megszerzett tudást. Ez a korszak a reneszánsszal ért véget, amikor a felfedezések és a tudomány fejlődésének korszaka következett. A 15. századtól az európai nemzetek – különösen Spanyolország, Portugália, Franciaország és Anglia – hatalmas birodalmakat építettek, afrikai, amerikai és ázsiai gyarmatokkal. Az ipari forradalom Európában a 18. században kezdődött, és általános gazdagodáshoz, valamint a népesség növekedéséhez vezetett. A II. világháború után, egészen a hidegháború végéig, Európa két nagy politikai és gazdasági tömbre osztódott: kommunista országokra Közép- és Kelet-Európában, és kapitalista országokra Nyugat-Európában. 1990 körül a kommunista blokk felbomlott.


Népesség 

Európa lakossága 711 millió, ami a Föld összlakosságának majdnem az 1/8-ad része.

A kontinens népsűrűsége 68 lakos/km², de ez jellemzően egyenlőtlen eloszlású. Ezt a természeti-földrajzi viszonyok (domborzat, éghajlat, talaj), de főleg a különböző tájegységek történelmi sajátossága és gazdasági fejlődése határozza meg.

Nyugat- és Közép-Európa iparvidékein a népsűrűség eléri a 200, sőt a 4000 lakost is négyzetkilométerenként. A Skandináv-félszigeten a népsűrűség 15 lakosra, a sarkvidéki övezetben pedig egy lakosra, sőt még ennél is kevesebbre csökken négyzetkilométerenként.

Gazdaság

Vasúti közlekedés 


Európa vasútvonalainak hossza 360169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A nagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 242
Tegnapi: 46
Heti: 627
Havi: 4 783
Össz.: 396 129

Látogatottság növelés
Oldal: Európa
A földrajz - © 2008 - 2017 - foldrajzkrisz.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: itc földrajzi jelentése - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »