Afrika:
Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 920 millió ember él (2005-ös adat), a Föld népességének több mint 12%-a.
Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, északon a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger határolja.
Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.
A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.
Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.
Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy „itt ringott az emberiség bölcsője”, mert itt találták meg a legrégibb emberi leleteket, tehát Afrikából indulhatott útjára az emberiség.
Az i. e. 9–7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatóak.
Henri Lhote francia régész – a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során – a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:
I. e. 4–3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.
I. e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.
I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.
A 4–6. század között megkezdik Zimbabwe építését.
A 9–16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.
1330-1349 - Ibn Battuta a szomáliai partok kikötőihez hajózik, majd Fezből Malin keresztül Timbuktuba tart.