A földrajz

.

 

Föld
A Föld képe, ahogyan az Apollo-17-ről látták
A Föld képe, ahogyan az Apollo-17-ről látták.
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 152 097 701 km
(1,016 710 333 5 CsE)
Perihélium távolsága: 147 098 074 km
(0,983 289 891 2 CsE)
Fél nagytengely: 149 597 887,5 km
(1,000 000 112 4 CsE)
Fél kistengely: 149 576 999,826 km
(0,999 860 486 9 CsE)
Pálya kerülete: 924 375 700 km
(6,179 069 900 7 CsE)
Pálya excentricitása: 0,016 710 219
Min. pályamenti sebesség: 29,291 km/s
(105 448 km/h)
Átl. pályamenti sebesség: 29,783 km/s
(107 218 km/h)
Max. pályamenti sebesség: 30,287 km/s
(109 033 km/h)
Inklináció: 1°34'43.3"[1]
Felszálló csomó hossza: 348,739 36°
Perihélium szöge: 114,207 83°
Holdak: 1 (a Hold)
Fizikai tulajdonságok
Ellipticitás: 0,003 352 9
Átlagos sugár: 6 372,797 km[2]
Egyenlítői sugár: 6 378,137 km[3]
Poláris sugár: 6 356,752 km[4]
Aspektus arány: 0,996 647 1
Lapultság: 0.0033528[3]
Egyenlítői kerület: 40 075,02 km
Délkör kerülete: 40 007,86 km
Átlagos kerület: 40 041,47 km
Felszín területe: 510 072 000 km2[5][6]
Szárazföld területe: 148 939 100 km2 (29,2 %)
Víz területe: 361 126 400 km2 (70,8 %)
Térfogat: 1,083 207 3·1012 km3
Tömeg: 5,9742·1024 kg[7]
Átlagos sűrűség: 5 515,3 kg/m3
Felszíni gravitáció: 9,780 1 m/s2
(0,997 32 g)
Szökési sebesség: 11,186 km/s (≅39 600 km/h)
Sziderikus forgásidő: 0,997 258 nap[8] (23 h 56 m 4,1 s)
Forgási periódus: {{{forgási periódus}}}
Forgási sebesség: 465,11 m/s
Tengelyferdeség: 23,439 281°
Az északi pólus rektaszcenziója: 0° (0 h 0 min 0 s)
Deklináció: +90°
Albedó: 0,367
Felszíni hőm.:
   Kelvin
   Celsius
min átl. max
185 K 287 K 331 K
-88,3 °C 14 °C 57,7 °C
Atmoszféra
Felszíni nyomás: 101,325 kPa (tengerszintnél)
Összetevők: 78,08% nitrogén
20,94% oxigén
0,93% argon
0,038% szén-dioxid
nyomokban vízpára (a klímával változik)[7]
5.jpg

 

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. Átmérő, tömeg és sűrűség tekintetében a Föld a Föld-típusú bolygókat tekintve a legnagyobb.

Több millió faj köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen bolygója, melyről ismert, hogy életet hordoz. A bolygó 4,54 milliárd éve alakult ki, és felszínén egy milliárd év alatt az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, abiotikus összetevőit, s így nyílt lehetőség az aerób organizmusok osztódásos szaporodására, s létrejött az ózonréteg mely a földi mágneses mezővel közösen megakadályozta az ártalmas kisugárzásokat, s így jöhetett létre élet a felszínen. A Föld fizikai összetétele, földtörténete és pályája lehetővé tette, hogy az élet napjainkig is fennmaradt. A világon létrejövő körülmények a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezt követően a Nap egyre erősödő fényerőssége el fogja tüntetni a bioszférát.

A Föld külső felszíne több különálló részre, tektonikai lemezekre tagolódik, melyek az évmilliók folyamán fokozatosan elkezdtek a felszínen mozogni. A felszín nagyjából 71 százalékát sós vízű óceánok, a fennmaradó területet kontinensek, szigetek foglalják el. Az élethez szükséges folyékony víz jelenlétéről más bolygó felszínén nincs tudomás. A Föld belseje aktív maradt, részei a viszonylag szilárd földköpeny, a folyékony, a mágneses térért felelős külső mag és a szilárd, vasból felépülő belső mag.


A Föld pályája a Nap körül. (A méretek nem arányosak.)

A Föld több objektummal is kapcsolatban áll a világűrben. Ezek közé tartozik a Nap és a Hold. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,26-szor megfordul saját tengelye körül. Ez az időszak egy sziderikus év, mely nagyjából 365,25 sziderikus napig tart. A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23.4°,, s ennek az a következménye, hogy naptári évenkénti ciklusban ismétlődve váltakoznak az évszakok. A Föld egyetlen ismert kísérője a 4,53 milliárd éve létrejött Hold miatt alakul ki az óceánokon az árapály, egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és valamelyest lassítja a bolygó forgását. Az óceánok kialakulásában a bolygó történetének korai szakaszában egy üstököseső nagy szerepet játszott.Később kisbolygók becsapódásai alakították még a felszínt.

Mind a bolygó ásványkincsei, mind a bioszférai terményei forrásokat biztosítanak az egész bolygóra kiterjedő emberi létért. A lakosok nagyjából 200 szuverén állam területén élnek, melyek között a kapcsolatot a diplomácia, az utazás, a kereskedelem és a hadi tevékenységek biztosítják. Az emberi kultúrák sok elképzelést létrehoztak a Földdel kapcsolatban melyek között megtalálható az isteni megszemélyesítés, a lapos Föld elmélete, és a napjainkra jellemző, egységes, integrált, gondoskodásra szoruló környezet. Ember először 1961-ben hagyta el a bolygót, mikor Jurij Gagarin kilépett a világűrbe.


 

A Föld alakja

A Föld alakját két fizikai erő határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, és a centrifugális erő, amely a Föld forgómozgásának eredménye (keleti irányban forog). Hidrosztatikus egyensúlyi alakként forgási ellipszoid jön létre. A magashegységek és a mélytengeri árkok arra vallanak, hogy – legalábbis egyes vidékeken – a földkéreg nincs hidrosztatikus egyensúlyban. Elméleti földalak a geoid, amelynek felszíne egybeesik a közepes tengerszinttel és függőón segítségével határozható meg, mert a geoid annak függőleges irányára mindig merőleges. A földi ellipszoid kifejezés közelítésként használatos, ezt nevezik normális földalaknak, ha ennek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. A szocialista országok földmérése a Kraszovszkij-ellipszoidra vonatkozott, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által elfogadott értékeket több földközeli műhold pályájának mérései alapján számítják. A közepes földsugár, R³ = a²b, meghatároz egy gömböt, amelynek ugyanaz a köbtartalma, mint az a és b által meghatározott forgási ellipszoidé. Sok adatot vonatkoztatnak erre az azonos térfogatú gömbre, például a φ földrajzi szélességet, szemben a földi ellipszoidra vonatkoztatott ψ geocentrikus szélességgel. A φ földrajzi szélességet mint a PN égi pólusnak a Föld τ érintősíkja fölötti magasságát határozzák meg. Míg a nehézségi erő iránya gömb esetén azonos a sugárral, az ellipszoidnál ez az egyenlítő síkját az M középponttól eltérő M1 pontban metszi.


Kialakulása, szerkezete

A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.)

Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kisméretű égitestekké (planetezimálok), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká.

Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek – a planetáris differenciálódás során – sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag.

Földkéreg

 
 
                                         





Földünk legkülső része, halmazállapota szilárd. Vastagsága az óceánok alatt 6–7 km, a szárazföldek területén pedig átlagosan 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk.


Földköpeny

 

A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felső köpenyből, átmeneti rétegből és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Előbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van.


Földmag

A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd. Összetevői: nehézfémek (vas, nikkel) 2 részre osztható: külső magra, amely folyékony és belső magra, amely szilárd halmazállapotú







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 97
Heti: 6
Havi: 4 482
Össz.: 390 555

Látogatottság növelés
Oldal: A Föld
A földrajz - © 2008 - 2017 - foldrajzkrisz.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: itc földrajzi jelentése - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »